El-elfogyadoznak a bejegyzések az ünnepi pillanatokról. Bár nem írom le mindig őket, de azért eddig is és továbbra is igyekszem megkeresni az advent szép, felemelő momentumait. Előfordul, hogy egy nap van több is, meg az is, hogy olyan fáradt vagyok, hogy gondolkozni sincs kedvem azon, hogy mi volt jó.
Mindenesetre ma megint amolyan csodácska élményem volt. Ez egy kaotikus hétfőnek indult. Nem részletezem, elég annyi, hogy elegem volt mindenből, ideges voltam, kedvetlen... Aztán megláttam a ruhaszárító szélén a barátom véletlenül itt hagyott pólóját. Felemeltem, hozzábújtam, beleszagoltam, megtapintottam és MEGNYUGODTAM. Sokadjára is ráébredtem, hogy számomra a legszebb ajándék a Szerelmem.
JELENLEG AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT ÁLL! MEGÉRTÉSETEKET KÖSZÖNÖM!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése