Erósz üzenete

A lány pőre testén zubogott alá a forró víz. Be volt zárva abba az üvegkalitkába, de még inkább rabságba fogta a belőle feltörő vágy. Pára gomolygott a kabinban, s ahogy szállongó kanyarokban körbeölelte, úgy vette uralma alá a megálmodott erotika. A falakat belepte a sejtelmes ködfehérség és a bódító létben halványan előrajzolódott a Férfi. Képzelte, ahogy belép mellé. Nem szólt, csak érintett. Szája csókolt, keze siklott a nő nedves bőrén… Szinte érezte, és mégsem. Mert csak álom volt. Legyintően eresztette le a kezét, hegyeskörmű ujjaival szántva a szürkés-kék leheletet, mely az üvegfalra simult. A minta beleégett az elméjébe. Mintha egy üzenet lett volna a továbbgondolásra… Érzékiség volt benne, pont, mintha tényleg ott lenne Ő, a Férfi. Mintha testével birtokba venné, a falhoz préselné, keményen, mégis lágyan, vággyal. Az ujjai, pedig – akaratlanul is – pennaként írták a páralapra Erósz üzenetét.