JELENLEG AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT ÁLL! MEGÉRTÉSETEKET KÖSZÖNÖM!

2014. október 30., csütörtök

Páratánc

Dideregve léptünk be a házba. Jól esett volna, ha duruzsoló kályha fogad. Ehelyett csak a hideg csapott arcon bennünket. Szinte visszahőköltem, ahogy megérintett. Gábor összedörzsölte a kezeit, rájuk lehelt, majd kifordult, hogy fát hozzon be. Rájöttem, hogy attól nem lesz jobb, ha csak a fogaimat vacogtatom a ház közepén. A befűtésben segíteni nem tudtam, így feltettem egy nagy kanna vizet főni. Mikor forrni kezdett, beledobtam a teafű keveréket, és kitöltöttem két nagy bögrébe. Bevittem a szobába, ahol Gábor a kályhaajtóban guggolt. Füst szállt ki, halvány meleg érződött már, ahogy elmentem mellette. Letettem az asztalra a bögréket, majd odamentem a szerelmem mellé, hogy átölelve melegítsük egymást.
- Nézd! – mutattam a bögrékre. A barna porcelán edénykékből illatosan szállt fel a pára. Az egyik fehér gomolyag összefonódott a másikkal. Ami kettőből indult, eggyé lett. Táncot jártak, játszadoztak, elillanó életükkel is szerelmüket üzenték.


1 megjegyzés: