Az utóbbi időben már nem igazán olvasok regényeket, így nincs olyan, ami jelenleg kedvenc lenne. Illetve én huszonéves fejjel olvastam ki Leiner Laura könyveit. A Szent Johanna Gimi eléggé jó volt! :) Nekem tetszett. Így aztán nagyon jó a kérdés a kedvenc regényemet illetően... Több időszak volt az életemben, amikor egyértelműen rá tudtam volna vágni valamit. Most három olyan könyvet tudok felsorolni, melyekre határozottan úgy emlékszek vissza, hogy a kedvenceim voltak:
1. Szabó Magda - Születésnap
2. Miklya Luzsányi Mónika - Titkoskönyv
3. Babay Bernadette - Bombajó Nagyanyó
Születésnap:
Emlékeim szerint 14 év körüli lehettem, amikor olvastam. Az első oldalakon borzasztó nehezen rágtam át magamat és nem is volt valószínű, hogy folytatom az olvasását. Valami mégis átlendített és utána pedig nem tudtam letenni. Majd a kedvencemmé lett! :)
Az írónő így ír regényéről:
"A könyv, amelyet most az olvasó kezébe vesz, egy olyan néhai osztályfőnöki óra regénnyé álmodott problematikáját tárgyalja, amely annak az elemzését kérte tőlem, mikor mondhatja magát viszonylag felnőttnek a tanuló, akinek - szavaikat idézem - otthon, ha dolgoznia kell, mindig kijár az elismerés: már elég idős vagy hozzá, meg a fordítottja, ha táncolni szeretne menni vagy nagylányos ruhára, férfias sportöltözékre vágyik: te még gyerek vagy."

Élesen emlékszek, hogy e könyv hatására én is nagyon vártam a 14. születésnapomat és átéltem ugyanazt, amit a regény főhőse: a dátum szerinti születésnapomon nem váltam felnőtté. Valószínűleg ezért a párhuzamért lett a kedvencem abban az időben.
Titkoskönyv
Miért vált a kedvencemmé? Azt hiszem az alábbi sorokban leírtak megadják a választ:

Miklya Luzsányi Mónika könyve egyedülállónak mondható abban, hogy korunk fiataljainak legégetőbb kérdéseihez szól hozzá, anélkül, hogy moralizálna, mégis utat mutató módon. Jól ismeri a mai tizenévesek világát, megérti és szereti őket. Érti szabadságvágyukat és a lázadást, de látja a szabadság illúzióját és a szabadosság veszélyt rejtő csapdáit is. A tizenéves olvasók saját magukkal találkozhatnak a könyvben: indítékaikkal, érzelmeikkel, a vágyak hatalmával és a céltalanság zsibbasztó fájdalmával. Ezt a kisregényt elolvasva sokan jobban fogják ismerni és érteni saját magukat, és ezzel segítséget kapnak életfontosságú döntéseikhez is.
A könyv kulcsszavai: önismeret, társkapcsolat, szerelem, szex, szülő-gyermek és tanár-diák viszony, korszellem, kilátástalanság, szenvedély betegségek.
A tizenéves ifjak mellett hasznos eligazítást adhat szülőknek, pedagógusoknak is." - írja dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus. Annak idején nekem is kapaszkodót nyújtott, egy erkölcsi támaszt adott, ráadásul mindezeket a témákat keresztény módon közelítette meg.
Bombajó Nagyanyó
Azért imádom ezt a könyvet, mert egyaránt könnyed, mégis mély mondanivalóval bír.

Szintén egy útkeresési időszakban talált rám ez a könyv. Nagyon tetszett a benne felépített világ, a lány, ahogy lélekben átváltozik és a zseniálisan megformált nagyanyó karaktere.
Mindhármat tudom javasolni a mostani kamaszlányoknak, bár az utóbbi kettőt szerintem nemsokára újraolvasom! :)
Üdv, Honey*
Hogyha érdekel titeket, mit írtak mások, kattintsatok az elérhetőségekre:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése