Mint, ahogy láthatjátok, kissé megújítottam az oldal megjelenését. Ebben nagy segítségemre volt egy drága barátnőm, Molnár Renáta, aki egy szuper logót és fejlécet készített nekem.
Kezdem az elején, mért is kapta ezt a címet a bejegyzés. Amikor másfél hónapra pihentettem a blogot, akkor sem állt le teljesen az agyam abban a "munkában", hogy a blogon gondolkozzon. Tudtam, hogy szeretném jobban csinálni és mind kinézetben, mind tartalomban tudatosabbá válni. Elgondolkoztam azon, hogy az egészet áttelepítem egy Wordpress-es oldalra, de amikor visszatértem, valahogy mind-mind olyan blogspot-os blogokba futottam, amelyek meggyőztek arról, hogy "Járt utat járatlanért el ne hagyj!"
Első hatalmas lépés a három blogom összeolvasztása volt és úgy létrehozni az oldalakat, hogy ne legyen rengeteg pont a menüsorban. Innentől kezdve vártam, hogy jöjjön a további ihlet azzal kapcsolatban, hogy min változtassak még. Tudtam, hogy szeretnék egy személyre szabott logót és fejlécet. Aztán meg is talált a Múzsa és csókot nyomott a homlokomra. Nagyon kezdetleges rajztudásommal készítettem egy-egy vázlatot.Láthatjátok, hogy az én "műalkotásomhoz" képest, mennyire más születik akkor, ha egy profi nyúl hozzájuk. :) Ami viszont igazán érdekes: Mért pont ilyen
Logó: Talán tudjátok, hogy imádom a vízcseppeket! :) Amikor esős idő után ott csücsülnek egy korláton, egy pad támláján, áthívom őt a körmömre és nézem, ahogy visszacsillan benne az egész világ. Egyszerűek, szépek, aranyosak... Alapvetően a logónál szerettem volna, ha összefoglalja az apró csodákat, azt, amiről a blogom szól. Összeírkáltam pár dolgot: virág, pillangó, csillag... Ezek mégsem voltak igaziak, olyan személytelennek tűntek, nem azt tükrözték, amit szerettem volna. Azután jött, hogy ami összefoglal, az a szem lenne, amiben visszatükröződik a világ. Ezt viszont nem tudtam megrajzolni és úgy éreztem, hogy túl aprólékosnak kellene lennie, ahhoz, hogy szép legyen. Ez viszont egy logónál nem szerencsés. Tovább dolgoztattam az agyamat, mígnem egy Balassagyarmat-Vác utazás alatt, papírravetettem a fent látható vázlatot. Eleinte azt gondoltam, hogy a vízcseppben is tükröződik valami, de végül elvetettem. Még régebben (pont a csepp-imádatom miatt), gondolkoztam azon, hogy átnevezem a blogot: Honey* csöppnyi csodái-vá. Ekkor talán jobban érvényesült volna a logó, de szerintem ez nem volt szükséges ahhoz, hogy így is hatásos, sokatmondó legyen a kis piktogram a blog címe mellett és a Facebookon. :) Amikor a barátnőm az ikrafirkám alapján elkészítette ezt, szerelem volt első látásra. Maximálisan elégedett voltam/vagyok vele. Pláne, hogy ezt minden gond nélkül fel tudtam tölteni a helyére.
Most már ti is velem együtt csodálhatjátok! Hogy tetszik?
Üdv, Honey*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése