JELENLEG AZ OLDAL SZERKESZTÉS ALATT ÁLL! MEGÉRTÉSETEKET KÖSZÖNÖM!

2013. január 20., vasárnap

A szappan útja

A kagyló alakú tartó felé egy erős férfikéz nyúlt. Ujjaival lágyan körbefogta a lila, levendula illatú, ovális szappant, és a tenyerébe rejtette.

A kád fölött gőz homálylott. A felszín lágyan fodrozódott az elmosódó mozdulatok nyomán. A kéz beleolvadt a vízbe, mely elnyelte a szappannal együtt. A síkossá vált formát kiemelte a kéz és a lány nyakához emelte.

A bronzbarna bőrhöz hozzáért a lila szappan. A férfikéz lassan simította végig vele a lány hátát. A gerinc mentén csúszott lefelé, majd ismét föl. A lapockákon siklott, s a vállgödrökbe is juttatott habjából.

A szappan kicsusszant a férfi kezéből, csobbanva bukott a víz alá. Senki nem nyúlt utána, csönd volt, csak a hullámok lágy nesze hallatszott.

A férfi vizet merített kezébe, majd a szeretett testre csorgatta. Az hegyi patakocskaként folydogált végig a hát felszínén, visszajutva saját közegébe.

A lány teste megremegett az érintéstől. A mozdulatban, a bőrfelületek találkozásában benne volt a törődés, a vágy, a szerelem.

A férfi a lányt akarta, a lány a szerelmet.

A két test eggyé vált a vízzel. Beleolvadtak a szappan tisztító illatába. A pára elmosta vonalaikat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése