A hó puhán hullott a kontyos palócházakra, betakarva őket fehér paplannal.
A XXI. században 20 évesen igazán kinőhettem volna az álmok világából, mégis ez a szikrázó hóesés meséket írt a szívembe.
Tudtam, Holle anyó rázza párnáit, a házak mézeskalácsból vannak, és a dombok fölött ott repül a Mikulás. Még csengettyűi csilingelését is hallani véltem.
A házba lépve meleg dallamot duruzsolt a sparhelt, sült alma illata úszott a levegőben.
Hazaértem Meseországba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése